Yellow Mustangs Journey (2011) by Staudinger+Franke_00

Találtam egy minden jelzés nélküli fényképet egy sárga amerikai autóról, amint csillog a félhomályban a födém gerendájára pingált ‘Reinlichkeit, Ruhe, Ordnung’ felirat alatt. A képnek különös hangulata van, nem tűnik véletlenszerűnek, érdekelt miről is van szó.

Már az autó azonosítása is gondot okozott. Nyilván van aki, kapásból megmondja, hogy ez egy Plymouth Barracuda, Dodge Challenger, Chevrolet Camaro avagy egy Ford Mustang, de nekem kutakodnom kellett a válaszért. Először, azt hittem, ez egy muscle car, azaz izom-autó, de aztán megtanultam, hogy nem. Ezt a kategóriát pony car-nak nevezik és bár a megjelenésük, a stílusuk hasonló, lényeges különbség, hogy a brutális teljesítményt nem nagy, hanem közepes karosszériába építik.

Ez itt 60-as évek második felének új trendje, a közepes kasztni, amit egymással versengve mind a három nagy amerikai autógyártó (GM, Chrysler, Ford) elkészített és modelljeik egy-két év eltéréssel formailag is nagyon hasonlóak voltak.

Az eredetileg talált képen egy 1967-es Ford Mustang látható, ami paramétereiben ugyan nem, de eladásban verte az összes többit. Rendben; de mi az a német nyelvű felirat, amelynek jelentése tisztaság, nyugalom és rend. Ezen a vonalon elindulva találtam is néhány képet egy garázsról ahol a megszólalásig hasonló felirat van a gerendára pingálva; ez az Apollo,  Bécs 7. kerületében (Neubau) az Apollogasse 11-13. szám alatt. Az képeket egy cucchiaio nevű felhasználó töltötte fel bécsi képei közé a flickr fotómegosztóra és 2010. augusztus 18-án készültek egy Fujifilm FinePix F40fd típusú géppel. Másutt fellelt morzsákból összeraktam, hogy a garázs ma is üzemel, naponta reggel 6-tól este 11-ig tart nyitva, 160 kocsi fér be, a minimális belmagasság 3 méter és óránként 1,70 euró a tarifa (igaz a napijegy csak 11,90). Fölötte és a szomszédos épületben felújított bér-apartmanok találhatók. Megtudtam azt is, hogy az épületet a második világháború egy kicsit megviselte (egy darabig még ideiglenes orosz katonai kórház is működött itt), számomra ezek a képek mégis hihetetlen erőt sugároznak. Gyönyörűek a régi, üzemanyag pumpák, a hatalmas csarnok, a felülvilágító, még a portásfülke is; kedvem lenne elmenni és személyesen végigjárni a szintjeit.

Most már csak azt kellene tudni, hogyan került ide a 67-es sárga Mustang? Hát, sehogyan. Az egész csak fotó, komputer-grafika és digitális effekt, a Staudinger+Franke bécsi alkalmazott grafikával foglalkozó cég 2011-es Yellow Mustangs’ Journey című projektjének egy darabja. A sárga Mustang nem ment sehova, lehet, hogy nem is létezik, csupán virtuálisan, komputer-grafikaként utazta be a világot Bécstől Nevadáig.

A képek gyönyörűek, részletgazdagok, a tükröződések és reflexek hibátlanok, az egész rendkívül élethű, de az a különös hangulat, ami az eredeti képen megfogott, az oda lett. Igaz, elvezetett valami máshoz.

http://www.staudinger-franke.com/